Ne ijeszd el magad az lettl azzal, hogy csupn a gondokrl s a bajokrl kpzelegsz. Ne vettsd elre mg nem ltez, se ne leszd jra letnt bajaidat. Amikor gondok knozzk sorsod, tedd fel a krdst: mi az, ami most elviselhetetlen? A vlaszt magad eltt is szgyellni fogod – sem a jv, sem a mlt nem nehezedik rd, mindig csak a jelen. Az elbbi taln be sem kvetkezik, az utbbi pedig mr rgen elmlt. A jelen slya a kisebbik, ha krlhatrolod. Milyen ember az, aki mg a jelent sem kpes nmagban elviselni? – Ha flreteszed, ami bnt, mris a legnagyobb biztonsgban rezheted magad.
Vajon r-e annyit brmilyen dolog, hogy lelked rosszul rezze magt miatta? Tallsz-e valamit, ami miatt rdemes a bnkdshoz lealacsonyodnod; svrg, magba spped arccal csggedned valami muland felett?
Emberrel nem trtnhet meg, ami nem emberi; ahogyan krrel, szlvel, kvel nem eshet meg olyasmi, ami krhz, szlhz, khz nem illik. Isten nem sjt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy kls jelensg bnt, tulajdonkppen nem maga a jelensg nyugtalant, hanem a rla alkotott elkpzelsed. Mrpedig csak tled fgg, hogy ezt megszntesd. Ha a rossz rzs oka a lelkedben rejlik – tulajdonodd, elvlaszthatatlan rszedd lett -, ugyan ki akadlyozhatn meg hogy hibs felfogsodat magad orvosold? Amikor nem teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megjult ervel tevkenykedni, mint felette bnkdni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredmnytelensg oka nem benned rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen rtelmezni. Ha ezt megrtetted, semmi felett nem kell bnkdnod: az t a te utad, a termszet mrte rd – neked csak jrnod kell rajta.”
AJÁNLOM AZ OLDALT
