Az emberek 40 ezer �ve foglalkoznak a l�lekkel. M�r az �semberek is – innen (vissza)n�zve az id�k hom�ly�ba – tudt�k, �rezt�k, sejtett�k, hitt�k, hogy az ember t�bb mint a teste. �gy temett�k el halottaikat, hogy k�szen �lltak a l�lek fogad�s�ra, ha az megjelenne.

Az a 21 gramm, amivel az ember teste k�nnyebb lesz hal�lakor, k�pezi a lelket, amely a r�giek hite szerint �t tud j�rni egyik dimenzi�b�l a m�sikba.

Kezdetben volt a test…

A legt�bb nagyon r�gi civiliz�ci�ban a l�lek az ember r�sze volt, majd amikor a fizikai test meghalt, �seink hitt�k, hogy a lelke tov�bbra is ott van. De voltak hasznos lelkek �s voltak �rt� lelkek. Ez ut�bbiakat k�s�rtetk�nt rettegt�k. Nem egy r�gi szok�s arra utal, hogy mindenk�ppen szerett�k volna megakad�lyozni a halottak visszat�r�s�t. Mert bizony nem mindenhol �s mindenkor hitt�k, hogy a hal�l ut�n a test �s a l�lek �tja k�l�nv�lik. Sz�mos n�pn�l, t�rzsn�l meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy ha a halott test�vel tesznek valamit, ami hit�k szerint megakad�lyozza visszat�r�s�t, akkor mintegy bebiztos�tott�k magukat a kellemetlen t�lvil�gi l�togat�s ellen.

Ma m�r sokszor csak a szakemberek tudj�k, mif�le praktik�kat gyakoroltak �seink – amelyekkel t�bb „primit�v” ma is �l – az�rt, hogy a holtak semmik�ppen se t�rhessenek vissza halotti mivoltukb�l az �l�k k�z� k�s�rtetek, szellemek, „l�lek” form�j�ban. Hogy a halott ne mozoghasson hal�la ut�n is �gy, mint egy �l�, a d�l-amerikai indi�n n�pekn�l �llatb�r�kbe k�t�zt�k �ket. Ezek a m�mi�k – k�l�n�sen az egykori inka birodalom ter�let�n – ma is el�ker�lnek rejtett sziklas�rokb�l, barlangokb�l. Nem v�letlen�l tal�lj�k ezeket az egykori embereket mumifik�lt �llapotban, de rettenetesen �sszeg�ngy�lve, megk�t�zve, b�rsz�jakkal �sszek�tve. Sok�ig azt hitt�k m�g az etnogr�fusok, antropol�gusok is, hogy �gy �vt�k a holttesteket, �gy tartott�k �ket egyben… Dehogy! Ma m�r tudjuk: �gy akart�k megakad�lyozni, hogy hal�luk ut�n ism�t megjelenjenek az �l�k k�z�tt. D�lnyugat-Afrik�ban m�g kev�sb� hittek a halottnak – ott egyszer�en elv�gt�k a gerinc�t a nyak�n, �gy a fej�t k�nnyen behajthatt�k a t�rdei k�z�, majd az eg�sz �sszezsugor�tott emberalakot �llatb�r�kbe varrt�k j� szorosan…

De az is megesett, hogy a halottnak elt�rt�k mindk�t l�bsz�rcsontj�t, nehogy majd „visszaj�rjon”… Persze m�s t�rzsek, majd k�s�bb az eg�sz emberis�g, m�r nem annyira a visszat�r� testt�l, mint ink�bb a l�lekt�l f�lt. A l�lek lakhelye lehetett az emberi sz�v, a l�legzet, de ezt olykor az ember szem�ben, ves�j�ben, m�j�ban vagy fej�ben sejtett�k. A Biblia szerint a l�lek a v�rben tal�lhat� (�sz�vets�g), ez�rt olvashat� benne egy olyan mondat is, miszerint „senki k�z�letek nem fog v�rt enni” – ez a tilalom �ppen a v�rben sejtett l�lek miatt ker�lt be az �si zsid� tanok, tilalmak k�z�.

A v�ndorl� hord�k m�g nem nagyon t�r�dtek a halottaikkal �s f�leg nem azok lelk�vel, de miut�n kezdtek letelepedni, sz�ks�glett� v�lt, hogy a holtak is valahol az �l�hely�k k�zel�ben legyenek eltemetve. Megszaporodtak az ezzel kapcsolatos szertart�sok, k�s�bb m�r val�s�ggal burj�nzottak a szok�sok. A halott mell� eltemett�k kedvenc t�rgyait vagy hatalm�nak jelk�peit, vagy olyasmiket, amikre az itt maradottak szerint majd „oda�t” is sz�ks�ge lehet �s lesz. Ez a fajta kultusz mindm�ig �l �s m�g j� ideig l�tezni fog. Akik ma vir�got visznek szeretteik s�rj�ra vagy urn�ja el�, azok tulajdonk�ppen ugyanezt a hagyom�nyt folytatj�k, igaz, m�r letisztultabb, szer�nyebb, racion�lisabb m�retekben.

L�tezik-e a l�lek?

Ez sokak sz�m�ra hihetetlen�l fontos k�rd�s. Mindm�ig milli�rdok sz�m�ra nincs semmi k�ts�g afel�l, hogy a halottak valamilyen form�ban tov�bb l�teznek. S�t, eg�szen nagy vall�sok, egyh�zak alapulnak azon a hiten, hogy a lelkek v�ndorolnak, �jra meg �jra sz�letnek, �s �letek ezrein kereszt�l tisztulnak, v�lnak egyre jobb�, magasabb rend�v�, hogy azt�n a v�g�n eljussanak a nirv�n�ba, azaz a megtisztult, boldog �s v�gs� �llapotba, amely minden l�tek k�z�l a legjobb, legnemesebb.

Az eur�pai k�z�pkorban a l�lek nemegyszer k�s�rtet form�j�ban jelent meg. H�rom-n�gysz�z �vvel ezel�tt teljesen elterjedt hit volt, miszerint k�s�rtetek vannak, �s azok nem m�sok, mint a hal�luk ut�n valami okb�l nyugalmat nem lel�k lelkei, amelyek bolyonganak valahol a k�t vil�g: az �l�k� �s a holtak� hat�r�n.

Persze mindig voltak felvil�gosult emberek, az adott kor szintj�hez k�pest, akik m�r akkor sem nagyon hittek ezeknek a k�zsz�jon ezr�vel forg� t�rt�neteknek. M�r a tizennyolcadik, de m�g ink�bb a tizenkilencedik sz�zadban akadtak emberek, akik szerett�k volna �gy vagy �gy tudom�nyosan bebizony�tani a l�lek l�tez�s�t! Igen, akkoriban m�g sokkal t�bb volt a vall�sos tud�s, aki nem a tagad�sb�l indult ki, hanem Isten l�tez�s�t akarta igazolni. �s mi bizony�thatn� jobban, hogy l�tezik a Teremt�, ha nem ez, hogy a maga k�pm�s�ra teremtett l�nynek, az embernek valami pluszt adott? Valamit, amivel nem rendelkezik sem a n�v�ny, sem az �llat, csak az ember: a lelke?

Azt kell mondanunk, hogy ez a t�rekv�s m�ig nem hagyott al�bb. Igaz, a tud�sok, akik az ut�bbi �vsz�zadban a l�lek l�tez�s�vel vagy neml�t�vel foglalkoztak, m�r jobb�ra nem voltak istenh�v�k, �s nem is ez�rt �rdekelte �ket ez a k�rd�s. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az emberben csakugyan van valami plusz, ami ezen a bolyg�n tudom�sunk szerint m�s �l�l�nyekben nem tal�lhat�. �m hogy ez csup�n a tudatban rejt�zik-e, vagy csakugyan valami olyasmi, amit l�leknek, isteni hozz�ad�snak, valamif�le metafizikai t�bbletnek is nevezhetn�nk, azt eddig m�g senkinek sem siker�lt bebizony�tania.

Forr�s: http://www.noiportal.hu/main/npnews-7652.html