Pablo Picasso, h�rom h�nappal hal�la ut�n �ll�t�lag n�h�ny sz�nes tollrajzot produk�lt a brit pszichikuson Matthew Manningon kereszt�l. A pszichikus m�v�szet sz�mos k�rd�st vet fel a hasonl� jelens�gek kutat�iban. A fest�szet, a k�lt�szet �s a zene, amelyr�l sokan hiszik, hogy a m�v�sz s�ron t�li �let�nek bizony�t�ka, puszt�n a m�dium rejtett k�pess�g�nek felsz�nre t�r�se volna? Vagy t�nyleg arr�l van sz�, amit sokan �ll�tanak? Vagyis a vil�g nagy zen�szei, �r�i, fest�i �gy, kiv�lasztott m�diumok �tj�n bizonygatj�k hal�l ut�ni l�t�ket?

Mozog a ceruza, k�sz�l a m�alkot�s

Manning, akin kereszt�l Picasso „festett”, k�nyv�ben elmes�lte azt a m�dszert, amellyel kapcsolatba k�pes l�pni az elhunyt m�v�szekkel. �ll�t�lag nem tesz m�st, mint nyugodtan �l egy pap�rral �s egy ceruz�val a kez�ben, �s a m�v�szre gondol. „Ki�r�tem az agyamat, amennyire csak b�rom �s ebben az �llapotban arra a szem�lyre gondolok, akivel kapcsolatba pr�b�lok l�pni – minden energi�mat e szem�ly fel� k�ld�m, aki azt�n a kezemmel �r vagy rajzol.” A ceruza nem sokkal k�s�bb mozogni kezd, �s sz�p lassan telerajzolja a pap�rt egy t�k�letesnek t�n� m�v�szi alkot�ssal. Az eredm�ny majdnem mindig a megh�vott m�v�sz st�lus�ban k�sz�l, egy-k�t darabon m�g szign� is van.

A pszichikus nem tud rajzolni

Manningnak teh�t m�r eg�sz kollekci�ja van t�lvil�gi festm�nyekb�l. K�z�tt�k vannak olyan k�pek, amelyek felismerhet�en Arthur Rackham, Paul Klee, Leonardo da Vinci, Albrecht D�rer, Pablo Picasso �s Isaac Oliver st�lus�ban k�sz�ltek. Az �j k�p �ltal�ban hihetetlen sebess�ggel k�sz�l, nincsenek ilyenkor v�zlatok, sem hib�k. B�r �let�kben a legt�bb m�v�sznek napokra volt sz�ks�ge egy m� elk�sz�t�s�hez, ebben az esetben 2-3 �ra alatt k�szen van egy k�p. Manningr�l m�g fontos tudni, hogy egy�bk�nt semmif�le k�z�gyess�ggel nem rendelkezik, rajzolni teh�t nem tud, nemhogy festeni.

L�tezik egy m�sik pszichikus is, aki rengeteg remekm�vel rendelkezik, �m rajzolni, festeni � sem tud. Luiz Gasparetto k�pes transzba esni, �s 21 k�pet megfesteni r�vid id� alatt, r�ad�sul a festm�nyek mind t�k�letes m�solatai Renoir, C�zanne, �s Picass� m�veinek. Mindezt k�pes ak�r s�t�tben is produk�lni, k�t k�zzel, s�t m�g a l�bujjaival is. Gasparetto foglalkoz�sa szerint pszichol�gus, ez�rt bizonyos objektivit�ssal szeml�li a dolgot. B�r sokakat ismer, akik pszichikus �ton �rnak vagy festenek, m�gis �ll�tja: „Senkit nem l�ttam m�g, aki s�t�tben, k�t k�zzel tud rajzolni – t�bb k�l�nb�z� st�lusban.” �ll�tja, hogy l�tja, �rzi az �sszes nagy m�v�szt, aki kapcsolatba l�p vele, s�t sokszor m�g besz�l is hozz�juk.

Mi h�t az igazs�g?

A pszichikus m�v�szet k�l�n�s jelens�g�t magyar�zand�, kutat�k �s szkeptikusok egyar�nt el��lltak az elnyomott alkot�k�pess�g, s�t a m�sodlagos szem�lyis�g elm�leteivel. Val�sz�n�leg soha nem fogjuk megtudni, hogyan �s mi�rt t�rt�nik, de a nagysz�m� paranorm�lis jelens�g k�z�l ez az egy, ami senkit sem r�m�t meg, �s gyakran csodasz�p dolgokat eredm�nyez.