Tud�sai

A huszadik sz�zadban nem egy tud�s v�llalkozott arra, hogy a „hivatalos” (akad�mikus, �rtsd: sokszor begy�p�s�d�tt, konzervat�v, azaz h�trafel� halad�, vaskalapos) tudom�ny ellen�ben k�s�rletezzen az emberi l�lekkel. Amit persze a csup�n materialista alapokon �ll� tudom�ny nem l�tez�nek tekint.

1909-ben Hector Durville kiadta Le fantome des vivants (Az �l�k fantomja) c. szakk�nyv�t. Durville el�g mer�sz dologra sz�nta r� mag�t, ami persze akkort�jt nem jelentett m�g tudom�nyos „botl�st” �s botr�nyt, hiszen a Nobel-d�jas Marie Curie is sok �ven �t folytatott k�s�rleteket parafenom�nekkel �s a parapszichol�gia m�s gyakorl�ival. Durville spiritiszta sze�nszokra j�rt, �s k�l�nf�le elm�s m�dokon, el�re odak�sz�tett szerkezetek r�v�n pr�b�lta megm�rni az ott felbukkan� „lelkeket”, k�s�rteteket! S�t, a m�diumok sz�jon �t kibocs�tott �teri fantomjait, az emberalakot form�z� testeket is siker�lt lem�rnie. Az igazi, nagy, egykor �l� ember kicsiny �teri hasonm�sa �ltal�ban 30 grammot nyomott…

Az 1920-as �vekben az angol William McDougal arra a bel�t�sra jutott, hogy ha az �l� emberben van valami, amit l�leknek nevez�nk, vagyis az fizikailag l�tezik, kell lennie t�meg�nek is! Ha pedig van t�mege az �l� emberben, akkor a hal�l pillanat�ban annak a t�megnek el kell t�nnie – hiszen, ugye azt tan�tja a vall�s, hogy a hal�l pillanat�ban a l�lek elsz�ll. McDougal �gy �rezte, ez a gondolat voltak�ppen zseni�lis, �s erre kell egy k�s�rletsorozatot �p�teni! Hiszen ez akkor is „m�k�dik”, ha van l�lek, �s akkor is hoz tanuls�gos eredm�nyt, ha nincs. B�rmi legyen is a v�ge, valakik sz�m�rra roppant �rdekes eredm�nnyel z�rulhat. Vagy van l�lek, vagy nincs!

Az egyetlen gondot az jelenti, hogy 80 �vvel ezel�tt nem l�teztek m�g olyan pontos m�r�m�szerek, amelyek ilyen kis mennyis�geket okvetlen�l prec�zen m�rtek volna. Ennek ellen�re McDougal megtett mindent, amit tehetett. K�rh�zakban a haldokl�k �gy�t (persze a megfelel� hat�s�gi enged�lyek birtok�ban) m�rlegekre �ll�totta, asszisztensei nem mozdultak el a m�rlegek mell�l, fel�rt�k, mit mutat – �s amikor a halottak kiadt�k utols� lehelet�ket, feljegyezt�k a m�rleg �ll�s�t. Mondani sem kell, a hal�l pillanat�t k�vet�en a m�rlegek minden�tt bizonyos – igaz�b�l jelent�ktelen – s�lyvesztes�get mutattak. K�r�lbel�l 20 grammal lett k�nnyebb a haldokl�, miut�n meghalt.

Law Twining professzor Los Angelesben alaposan megtr�f�lta koll�g�it, pedig � is j�hiszem�en cselekedett. � is a lelket kereste, de nem emberek, hanem haldokl� �llatok tests�lyk�l�nbs�g�b�l k�vetkeztetett arra, hogy azoknak is van lelk�k. Egy eg�r a hal�la ut�n 3,5 milligrammal, egy macska 100 milligrammal lett k�nnyebb. Nagy felz�dul�s k�vette ezt kereszt�ny k�r�kben, hisz a tan�t�s szerint az �llatoknak nincs lelk�k.

Sokan v�lt�k �gy, hogy itt egy�ltal�n nem a l�lekr�l, hanem a haldokl� utols� kil�gz�s�r�l van sz�. Amikor valaki meghal, a t�deje �sszeesik, �s kibocs�tja a benne l�v� leveg�t. Nils Olof Jacobson sv�d professzor az 1970-es �vekben megism�telte McDougal k�s�rleteit, csak m�r sokkal pontosabb m�r�eszk�z�k birtok�ban tette ezt. Mint azt nemr�gen az err�l sz�l� filmben is l�thattuk, a haldokl�k a hal�l pillanat�ban kiv�tel n�lk�l 21 grammot vesz�tettek tests�lyukb�l. Mivel egy kistermet� embernek a t�dej�ben nem ugyanannyi leveg� f�r el, mint egy nagytermet�nek, nem is sz�lva mondjuk a gyerekekr�l – a mindig v�ltozatlanul ism�tl�d� 21 gramm szinte jelk�pesnek is tekinthet�. Jacobson �s k�vet�i mind a mai napig meg voltak �s vannak gy�z�dve, hogy a 21 gramm az emberi l�lek s�lya – �s ez az adat egyben a tudom�nyos bizony�t�k is arra, hogy az embernek t�nyleg van lelke. M�r akinek – tessz�k hozz�…

Forr�s: http://www.noiportal.hu/main/npnews-7652.html