A l�lek szerkezete

A l�lekkutat�s m�r r�g�ta foglalkoztatja az emberis�get, �m ak�r vall�si, ak�r materialista m�don pr�b�lt�k megk�zel�teni a k�rd�st, igaz�b�l nem sok sikerrel j�rtak. Az�rt szerencs�re m�r sz�lettek olyan kutat�si eredm�nyek, - p�ld�ul a magyar id�fizikus csoport �ltal, de m�s, k�lf�ldi kutat�k r�v�n is, - amelyeknek k�sz�nhet�en m�r el�g sokat megtudhatunk a l�lek mibenl�t�r�l, szerkezet�r�l �s m�k�d�s�r�l. Ezek alapj�n az al�bbiakat tudhatjuk meg r�la:

A l�lek egy fizikailag is l�tez� speci�lis, elemi r�szecske, teh�t tov�bb csak transzcendens m�don bonthat�. Az agyunk k�zep�n, az un. thalamusban helyezkedik el. R�vid kis cs�pok �llnak ki bel�le, melyek egyr�szt fizikailag is r�gz�tik a lelket, m�sr�szt ezek a kis „cs�pok”egyfajta kapcsol�d� inref�szek szerep�t l�tj�k el az agyi idegrendszerhez. �ppen ez�rt fut be az �sszes idegv�gz�d�s a thalamusba, mert az „interf�szen” kereszt�l minden inform�ci� a l�lekbe �r�dik be �s nyer�dik ki.

Term�szetesen mint mindennek, �gy a l�leknek is van geometriai strukt�r�ja. M�r�sek szerint k�tf�le m�ret� l�lek van: 1 mm �s 4 mm nagys�g�ak, azaz norm�l emberi lelkek, illetve un. nagylelkek, mint amilyennel b�rt pl. J�zus, Mani, Atilla kir�ly, vagy �ppen Pa�l Zolt�n rov�s�m�nunk. A norm�l l�lek s�lya kb. 0,072 g, �rtartalma 5,2359 x 10^-13 cm³, fajs�lya pedig 1,375 x 10¹¹ g/cm³. Ha figyelembevessz�k, hogy pl. a higany fajs�lya 13,6 g/cm³, akkor l�thatjuk, hogy egy hihetetlen�l s�r� dologr�l van sz�, hisz a l�lek a legnehezebb anyagi dologn�l is mintegy 100 milli�rdszor nehezebb fajs�ly�. Ez�rt tud �thatolni mindenen, az agyunkon, a lak�s falain, vagy b�rmely m�s anyagi dolgon is (p�ld�ul medit�ci�n�l, vagy amit m�r mindenki megtapasztalt: �lmunkban).

K�t f� r�sze van a l�leknek: a k�z�ps� magot alkot� l�lekelektron �s a k�ls� h�jat alkot� l�lekproton. Alakja ikoza�deres szerkezet� (20 h�romsz�g �ltal hat�rolt szab�lyos t�rbeli alakzat), �gy legink�bb a neutronhoz hasonl� szerkezet�. T�meg�nek mintegy 95 %-a a k�ls� felsz�nen nyilv�nul meg, csak�gy, mint a neutronnak, a F�ldnek, vagy mag�nak az univerzumnak is (eml�kezz�nk Herm�sz mond�s�ra, miszerint „amint fenn, �gy lent”). A benne l�v� dimenzi�forr�sok sz�ma azonban sokkalta t�bb, becsl�sek szerint kb. 1,629 x 10²³, m�g a neutronban ezek sz�ma kb. 740.000. A k�zponti magot k�r�lvev� r�teg tulajdonk�ppen 64 r�teg� cell�csk�kb�l �ll, melyek k�l�nb�z� inform�ci�kat t�rolnak. A feltudat, azaz a fels� r�teg t�rolja a jelen �let�nkben �sszegy�jt�tt inform�ci�kat. Itt most term�szetesen nemcsak a lexik�lis tud�sra kell gondolni, hanem a l�tez� �sszes �rz�kel�sre, �gy a hangokra, illatokra, �rz�sekre, stb is. A m�lyebben l�v� r�tegek pedig az el�z� �letek inform�ci�it t�rolj�k. Ezek - mivel el�gg� el vannak z�rva – nem hozhat�k el� egyszer� eml�kez�s �ltal, de a regresszi�s hipn�zissal innen is t�rhat�k fel eml�kek. �sszesen mintegy 5000 �letnyi adat f�r el a lelk�nkben. Ha valakit – pl. egy aut�balesetn�l – s�lyos �t�s �r, akkor megs�r�lhet a cellarendszer hull�mtere, illetve a test �s a l�lek k�zti interf�sz-kapcsolat, (hisz mivel hihetetlen�l s�r� anyagr�l van, a t�megtehetetlens�ge is nagyon nagy). Ekkor k�vetkezhet be agyr�zk�d�s, hosszabb-r�videbb ideig tart� amn�zia, k�ma, vagy ha a l�lek teljesen kiszakad a thalamusb�l, ak�r hal�l is. Persze ett�l maga a l�lek m�g nem fog elpusztulni – az �r�k �let�, hisz egy �nfenntart� rendszer – viszont ezt a bizonyos testet leveti meg�r�l, s majdan egy m�sikban �jra inkarn�l�dhat.

 Lelk�nk m�g kev�ss� ismert r�sze, annak bels� magja, a l�lekelektron. Annyi az�rt tudhat� r�la, hogy innen egy l�thatatlan fluidsz�llal �ssze vagyunk k�tve a sz�l�bolyg�nkkal, ezen kereszt�l naprendszer�nk k�zpontj�val, a Nappal (mint magasszint� szellemi entit�sokkal) �s �gy a frakt�lis rendszeren kereszt�l mag�val Istennel is. Ily m�don kaphatunk ihletet, juthatunk probl�mamegold� gondolatokhoz, s ily m�don �llunk (minden) �let�nk minden pillanat�ban isteni megfigyel�s alatt...